Egy hónapos facebook detox - Mi a baj a Facebookkal?

    A Facebook egy nagyon hasznos felület: kapcsolatot tarthatsz a barátaiddal, új ismeretségeket szerezhetsz, olvashatsz érdekes dolgokról, véleményt nyilváníthatsz, inspirálódhatsz, stb.

Alapvetően a Facebook egy elég jó ötlet, de sajnos tele van rengeteg hátulütővel, ami miatt jelenleg szükségem van a mellőzésére. Utoljára januárban álltam neki ennek a kihívásnak. A feladat látszólag egyszerű: ne lépj be a Facebook fiókodba egy teljes hónapig. Mivel a Messenger felülete gyakorlatilag már külön kezelhető és főleg azon kapok értesítést táncos fellépésekről, meg azon keresztül kommunikálunk Párommal és a barátaimmal nap közben, így ez egy engedélyezett felület maradt.

De mi is a probléma a Facebookkal? Miért döntöttem úgy 8 hónappal ezelőtt és most is, hogy kicsit "meglépek" róla.

1., Időtolvaj: Biztosan ismerős, mikor reggel felnyitod a szemed, kinyomod a telefonodon az ébresztőt, majd rögtön a közösségi médiákat böngészed, jól belemerülsz, aztán arra eszmélsz fel, hogy 10 perced van még indulásig, de te sehol nem tartasz. Vagy mikor suliban/melóban való koncentrálás helyett görgetsz, csak hogy ne maradj le semmiről. Utazás közben, hazaérve, lefekvés előtt. Belegondoltál már, vajon hány órát töltesz azzal, hogy felesleges információkkal bombázod magad, a helyett, hogy olvasnál egy jó könyvet, a Pároddal beszélgetnél, vagy csak az aktuális feladatodra koncentrálnál? Én órákat és tudom, hogy sajnos ezzel nem vagyok egyedül.

2., Idegen ismerősök: Mintegy visszaigazolásként, vagy hogy több pontot kapjunk egyes játékokban, halomszámra gyűjtjük az ismerősöket. Embereket, akikkel egy buliban találkoztunk, de azóta sem beszélgettünk, és akik felénk sem néztek már sok-sok éve. Két évvel ezelőtt engem elkapott a lendület, és töröltem az ismerőseim nagy részét, így több százból maradt 80. Elég nagy munka volt, több órámat elvette, hogy egyenként átnézzem, hogy ki az, akivel kommunikálok és ki az, akiről már fogalmam sincsen. Ha névről nem ugrott be, hogy kicsoda az illető, rögtön törölve lett. Persze 2 év után hallom erről-arról a sértődéseket, hogy egyesek ezt személyesen magukra veszik, mint ha ezzel az életemből töröltem volna ki őket, pedig a Facebook nem az élet, ugyan úgy rám írhatnak, ha valamire szükségük van, vagy találkozni szeretnének.

3., Függővé tesz: Próbáltál csupán egy napot kibírni teljesen facebook mentesen? Olyan, mintha telefon nélkül kéne élned (a másik populáris függőség). De ez igaz a többi közösségi médiára is. Egyszerűen szárny nélküli madárnak érzed magad a tömény impulzusáradat-nélkül ami áramlik belőle. Fogalmunk sincsen már, hogy milyen volt az élet facebook nélkül.

Emlékszem még arra, mikor az "elsők" regisztráltak, mi meg röhögtünk rajtuk, hogy minek ez, totál felesleges, ahogy az első érintő képernyős telefonnal rendelkezőkön is (mert akkor még nem működtek rendesen)? Van még egyáltalán valaki, akit nem szippantott be ez az egész? Én nemrég elgondolkoztam, hogy egy régi nyomógombos "téglafonra" kéne váltanom, de elriasztott a gondolat, hogy ne tudjam akárhol-akármikor megnézni, ami éppen bevillan, ne legyen a kezemben GPS és ne nézhessem, meg hogy ki mit írt. Pedig annak idején ezt mind meg tudtam oldani, csak nem rögtön és azonnal. Na majd ha rászánom magam, arról is írok :)

4., Negatív behatások: Felmész a Facebookra, posztolsz valamit, megnézed mások posztjait, valaki reagált a posztodra...bumm! -Egy Troll van a Facebookon! - És élből be is szól akármit, akárkinek, csak fájjon.
Na ja, a Facebook nagyszerű lehetőség a kommunikációra és arra is, hogy egy csomó olyan lelkisérült idegennel folytathass vitákat, akikkel alap esetben szóba sem állnál. Könnyű arc nélkül belekötni valakibe és még könnyebb félreérteni a másikat írásban. Mióta vegán vagyok, nem találkoztam sehol sem annyi rosszindulattal, mint a kék-közösségi hálón.

Zárt csoportokból kilopott posztok, amiken más csoportokban röhögnek; influencerek kigúnyolása etikai elveik miatt; általános tévhitek terjesztése, majd tudományos válaszok figyelmen kívül hagyása. Tépheted a szád, megvédheted a saját nézőpontod, de meggyőzni nem fogod a másikat.

A cél belerúgni a másikba, személyeskedni vele, jól megbántani. Egyszerűen nincs értelme vitába szállni az ilyen emberekkel. Tegnap léptem ki egy csoportból, ahol azon röhögnek az emberek, hogy bizonyos celebek épp mit posztolnak. Én is közéjük tartoztam; azon kaptam magam, hogy én is milyen jól szórakozom a célszemélyeken (noha ezzel nem értek egyet, de a közösség ereje engem is magával rántott). Talán meg is érdemlik, hiszen az emberek bűntudatmentes megtévesztéséből gazdagodtak meg; de aztán elővették a gyerekeiket is és ez már mélységesen felháborított. Kell hozzá gerinc, hogy egy tinédzsert csesztess, akár nyíltan, akár személyesen messengerben, csak mert szerinted kretének a szülei. Ez az, tapsvihar, így kell valakit a depresszióba kergetni. Azon kaptam magam, hogy ez a gúnyolódás engem is kiszipolyoz; ahogy a másik oldal is, mikor vegánokat, vegán kismamákat, vegán kisállattartókat kergetnek ki a világból.

Látszólag rengetegen elutasítják mások életvitelét, holott semmit sem tudnak a témában, nem járnak utána, csak egyszerűen jó a tömeggel együtt rászállni egy valakire. Tegnap órákat töltöttem azzal, hogy vegán csoportból kivitt posztok alatti kommenteket böngésztem és ezzel idegeltem magam totál feleslegesen. Az illető leírta az örömét-bánatát embereknek, akikkel hasonló cipőben jár, hogy azok együtt örülhessenek vele, vagy segíthessenek rajta, erre más csoportban azon röhögnek, hogy "Ez mekkora nyomorék".

Az olvasottak kiszipolyozták az életkedvemet is és főleg ez döbbentett rá, hogy szükségem van egy kis szünetre. Távol kell magamat tartanom olyan emberektől, akikkel amúgy szóba sem állnék.

5., Önismereti-, önbizalmi problémák: Beleveted magad egy új projektbe, életmódot változtatsz, új világszemléleted lesz. Első dolgod utánanézni a témának, majd csatlakozni hasonló érdeklődési körrel rendelkező csoportokba, aztán hirtelen jön a csesztetés, egymás fikázása. Azon kapod magad, hogy bármennyire is igyekszel, mindig van valaki, aki le tudja törni a lelkesedésed azzal a szöveggel, hogy ő jobban, okosabban, fejlettebb szinten csinálja azt, amibe te még csak belekezdtél. Vagy te esetleg látod valahogy ezt a dolgot, de a helyett, hogy kitapasztalnád a saját határaid, idegenek elvárásainak próbálsz megfelelni. Magyarázkodsz, próbálsz védekezni, közben ez az egész lehúz. Ilyenkor érdemes eltávolodni ezektől a csoportoktól. Ne hagyd, hogy mások lerombolják a lelkesedésedet, tapasztald meg magadnak a határaidat és határozd meg az irányt amerre menni szeretnél.